Baktalórántháza Nyíregyházától
északkeletre, mintegy 31 kilométerre található
a Közép-Nyírségben.
Lakosság száma: 3616 fõ
Baktalórántháza város önkormányzata:
4551 Baktalórántháza, Zrínyi út
1/b.
Tel.: (42) 352-122, 352-124
TÖRTÉNELEM
Baktalórántháza
két település, Nyírbakta és Lórántháza
egyesítésével 1932-ben jött létre. Az
itt talált leletek azt tanusítják, hogy "õsidõk"
óta lakott a terület, ahol a település ma is áll.
Nyírbakta települést írásban már
IV. Béla adománylevele is említi. Birtokosa volt a
Baktay, Báthori, Barkóczy, Károlyi és a Dégenfeld
család is. Lórántháza településrõl
a XVI. századból vannak az elsõ írásos
adatok. 1613-ban a Bethlen majd a Rákóczi család birtoka.
A Rákóczi szabadságharc után földbirtokosa
Károlyi Sándor, aki az 1600-as évek végén
Nyírbaktát is birtokolta. 1848-ban a települések
földesura Dégenfeld Imre fõispán, jelentõs
szerepet vállalt a szabadságharcban, minek leverése
után az itt élõ nép sokat szenvedett. A múlt
század végén Nyírbakta mezõváros
címet viselt, 1912-tõl 1972-ig járási székhely
volt, az 1850-es évektõl kezdve vásárközpont
is. Az 1800-as évek végén a községben
két vízi és két szélmalom is mûködött.
A ma is mûködõ malom 1910-1920 között épült.
A gróf földtulajdonos szeszgyárat, korszerû szarvasmarha
istállókat épített, méhészetet
létesített. Az 1800-as évek közepén épült
a "szálla", amely színházi elõadások,
választási gyûlések és egyéb kulturális
rendezvények megtartására szolgált. Az épület
jelenleg is meg van. Pogmaniczky bárónõ 1887-ben Kisdedóvót
hozott létre benne. 1837-ben már bevezették a 8 osztályos
népiskolát.
Baktalórántháza
városi
rangot 1993-ban kapott. Ebben az évben
kezdte meg mûködését a településen
a Határontúli Magyarok Regionális Közmûvelõdési
Központja, melynek feladata a határontúli magyarok magyar
tannyelvû oktatási intézményeinek segítése.
A városi könyvtárban helytörténeti, az Erdészeti
Igazgatási Központban erdészeti gyûjtemény
tekinthetõ meg. A volt Dégenfeld kastélyban (mûemlékjellegû)
mûködõ kórház parkjában egyedülálló
faritkaságok (vasfa, amerikai mocsártölgy, páfrányfenyõ,
kocsányos tölgy, mézgás éger, szomorú
magas kõris, tulipánfa, stb.) tekinthetõk meg. A település
római katolikus temploma a XVII. század második felében
épült, tornyát azonban a XVIII. században emelték.
A református templomát klasszicista, a görög katolikust,
késõ copf stílusban építették
át a múlt század közepén. A Dégenfeld-kastély
késõ klasszicista stílusban épült, ma
szanatórium.
