CÉGÉNYDÁNYÁD

Cégénydányád Nyíregyházától keletre, mintegy 80 kilométerre található a Szatmári-síkságon..

Lakosság száma: 720 fõ
Cégénydányád község önkormányzata:
4732 Cégénydányád Dózsa György u. 2.
Tel.: (44) 367-422, (60) 305-967
Fax: (44) 366-189
 

TÖRTÉNELEM

    Cégénydányád a múlt század közepére épült össze, majd 1912-ben hivatalosan is egyesült. Addig két községbõl állt, Cégénybõl és Dányádból. Cégényt elõször 1181-ben említik, amikor összeírják a cégényi monostorhoz tartozó községek nevét. Dányádot egy XIV. századi okirat említi elõször, mint lakóitól elhagyott helyet. Ezért 1417-ben Cégény jobbágylakosságát áttelepítették Dányádra. Tulajdonosai voltak a Kölcsey nemzetség és a Domahidiak is.
A "Szent Szûz" tiszteletére épült monostor az 1300-as évekre elpusztult. Helyére plébániatemplomot emeltek, amit egy 1332-es pápai tizedjegyzék említ. Évszázadokon keresztül a Kölcsey - Kende család temetkezési helyéül szolgált. A K-Ny-i fekvésû templomot 1797-ben bõvítették. Mai formáját Nagyváradi Ajtay Sámuel alakíttatta ki. Õ építtette az "íjas-fíjas" fatorony helyébe a 32 méter magas téglatornyot. Sírboltja a templom elõtt van. Az 1800-as évek nagy járványának áldozatául esett gyermekei kõszarkofágja pedig a hátsó bejáratnál. 1922-ben orgona is épült a templomban. Cégényt és Dányádot több nemesi család birtokolta az évszázadok során. A legtekintélyesebbek a Kölcsey-Kendék. A család tagjai megyei hivatalokat viseltek, az ország ügyeiben járatosak voltak.
1833-ban Kende Zsigmond építtette a klasszicista stílusú kastélyt. A XX. század elején Hülte Dezsõ tervei alapján átalakították.
Az építés idején a százholdas parkhoz hatalmas gyümölcsös és kertészet is tartozott. A park kialakításakor a természetes tölgy - kõris - szil ligeterdõ fáinak egy részét meghagyták, s az akkor divatos platánnal, vérbükkel, kõrissel, ezüsthárssal bõvítették ki. Tájképi kertet, vagyis angolparkot alakítottak ki. A kastélyépítõ halála után, unokája a híres alma és dohánytermesztõ Kende Zsigmond tovább gazdagította a növényanyagot. Ekkor került ide a sokféle fenyõfajta, tiszafa, tulipánfa, szelídgesztenyék és még más különlegességek. Az õshonos és az elsõ telepítésbõl származó fák életkora több mint 150 év. Leghíresebb a Szamoshát legnagyobb platánfája: törzskerülete 670 cm, lombkoronájának kerülete 143 méter.

    A II. világháború és az azt követõ idõk, valamint az 1970-es nagy árvíz óriási pusztításokat végzett. A hajdani 60 hektáros park mára 16 hektárra zsugorodott. A kastély ma gyermek- és ifjúsági otthon. A park természetvédelmi terület. A falu határában folyik a Szamos, s szépsége miatt megér egy sétát a Holt-Szamos partja is.