FEHÉRGYARMAT

Fehérgyarmat Nyíregyházától mintegy 78 kilométerre található a Szatmári-síkságon..

Lakosság száma: 9300 fõ
Fehérgyarmat város önkormányzata:
4900 Fehérgyarmat, Kiss Ernõ u. 2.
Tel.: (44) 362-165, 363-465
Fax: (44) 362-165
 

TÖRTÉNELEM
Fehérgyarmat a Szatmári-síkság központja. A honfoglaló magyarok már a X. században letelepedtek ezen a tájon. Neve törzsnévi eredetû. Mezõvárossá az 1500-as években vált, országos vásár tartására 1576-ban kapott jogot. Legjelentõsebb tulajdonosai a Rákócziak és a Báthoriak voltak. A XVIII. században új tulajdonosa a Károlyi család lett. Jelentõs mûemléke a XV. században épült református templom. Katolikus temploma 1816-ban épült, barokk stílusban. 1970-ben a Szamos-közi árvíz Fehérgyarmat jelentõs részét lerombolta. Az újjáépítés után 1978-ban kapott városi rangot.
 

A VÁROSRÓL
A közel egy évezredes múltal rendelkezõ, 9300 lélekszámú település a magyar fõvárostól legtávolabb esõ, K-i határszéli kisváros. Viseli a fõvárostól és a Ny-i határtól való nagy távolság adta történelmi és közgazdasági terheket. De szerencsére hordozza az ebbõl adódó elõnyöket is: a szatmári természeti környezet romlatlanságát, a vízek és a levegõ tisztaságát, a csendet és nyugalmat, a táj esztétikai szépségét.

A város közepén É-D irányban végigfutó - szakaszonként más-más nevû - fõutcáján a múltszázad végi és századeleji polgárházak, a modern társasházak és középületek, valamint a központtól távolabb esõ családiházak és lakótelep együttese kellemes kisvárosi hangulatot áraszt. A 70-es években épült fel modern lakótelepe a Május 14. téren. A tér az 1970-es nagy árvízi katasztrófa elsõ napjának dátumáról kapta a nevét.

Több magyar írónak /Móricz Zsigmond, Szentimrei Jenõ, Szomori Dezsõ, Képes Géza, Balázs József/ volt ihletõ forrása a település. A központban elhelyezkedõ parkja, árvízi emlékmûve XIX. századbeli barokk és XV. századi gótikus temploma különös figyelmet érdemel. Ez utóbbinak tornya, és a négy fiatornyos kis fatorony az erdélyi építészet ideszármazott építészeti stílusát jeleníti meg. Egyik harangját Báthori István adományozta, s magát a templomot is Õ építtette a kenyérmezei gyõztes csata emlékére a XV. század második felében.

A város a szatmári táj, a körzetben lévõ 48 község központja, ezért közlekedési, kommunális, egészségügyi és oktatási intézményhálózata ennek ellátására épült ki. Az alapvetõ egészségügyi ellátást a mentõállomás, a gyógyszertárak, a szakrendelõk és a kórház biztosítják. Az ipari és kereskedelmi szakiskola, a közgazdasági szakközépiskola és a gimnázium a város és körzete fiataljainak középiskolai oktatását és szakmai képzését végzi. A 320 ágyas kollégium a vidéki gyermekeknek ad otthont. Három általános iskolája a város gyermekeinek alapoktatását végzi. Mindegyik egy-egy tantárgyat /ének-zene, testnevelés, német nyelv/ kiemelten oktat. Öt óvodánk és egy bölcsõdénk a kisgyermekek ellátásáról gondoskodik. A város kulturális életét szervezi és a lakosság kulturális igényét elégíti ki a kultúrház, a mozi, a könyvtár, a tájvédelmi és néprajzi múzeum valamint a városi televízió. A helyi városi televízió adásaival bekapcsolódik az országos televíziós hálózatba /TV2./, kábelhálózata pedig a mûholdas nemzetközi adásokat hozza be a lakásokba. Jelenleg folyik a telefonhálózat kiterjesztése az egész településre. A körzetet behálózó autóbuszközlekedés mellett jelentõs a fõvárossal való közvetlen gyorsvonat kapcsolatunk, ötórás menetidõvel. A város repülõtérrel is rendelkezik, vámszabadterülettel. Kis és közepes nagyságú gépek járatát biztosítja személy- és teherszállításra egyaránt. A Budapestrõl felszálló gép másfél órán belül Fehérgyarmaton landol. Ezáltal a város Észak-Kelet-Magyarország, Ukrajna - Kárpátalja, Románia - Erdély és Szlovákia - Felvidék alkotta természetes gazdasági erõtér központja lehet. E három országba a néhány tízkilométerre lévõ határátkelõhelyek és a határokhoz közeli repülõterek biztosítják a gyors megközelíthetõséget. Kelet-Nyugat kereskedelmi, gazdasági, túrisztikai kapcsolatának bonyolításában városunk kiemelkedõ szerepet tölthet be.

A város kereskedelmi ellátását a szövetkezeti és magánkereskedelmi hálózat színvonalasan biztosítja. Éttermei, presszói és bárjai az igényeket kielégítik. Állandó vendégfogadásra a 10 szobás Szamos Étterem - Szálloda és a 60 ágyas Inter Üzletház ad lehetõséget. Nyáron a 320 férõhelyes kollégium és a 60 ággyal rendelkezõ Bárdos iskola is bekapcsolódik a vendégfogadásba, szállás és étkezés nyújtásával. A közeli /10 km/ Tisza-parton a város egy faházakkal megépített 100 ágyas ifjúsági motellel rendelkezik. Itt az iható tisztaságú Tisza vize és meleg fövenye kellemes fürdést, felüdülést nyújt a megejtõen szép Tisza-parti környezetben. Innen és a városból is szép kerékpártúrákat lehet szervezni. Csónakkal be lehet barangolni az egész vidéket, miközben fürödni, horgászni lehet. A vidék számtalan néprajzi érdekessége, kincsetérõ sok kis temploma, irodalmi és történelmi emlékhelye, a csendes vidék tiszta levegõje, védett természeti tájai felejthetetlen élményt nyújtanak az ide ellátogatónak. A kirándulások meghosszabbíthatók a határon túlra i; Erdélybe, Kárpátaljára, Felvidékre. A város a maga kisvárosi hangulatával, a túrisztikai prospektusokban is jelzett mûemléki, építészeti és kulturális emlékeivel, melegvizes gyógyvízû strandjával és 25 m-es uszodájával, teniszpályáival, sporttelepével és sportcsarnokával biztosítja a kulturált kikapcsolódást, a kellemes idõtöltést. A város a megyei gyermekkórus találkozó és gyermekszínjátszó fesztivál színhelye évrõl-évre. Sportban a labdarúgócsapat, az országos bajnokságban szereplõ tenisz és kézilabdacsapat, valamint a testneveléstagozatos iskola gyermek kézilabda csapatai érdemelnek kiemelést.

A környezõ vidék szinte kizárólagosan mezõgazdasággal foglalkozik. A város lakosságának zöme az iparban és szolgáltatásban, kis része a mezõgazdaságban dolgozik.