KISNAMÉNY FOTÓALBUM

Kisnamény község önkormányzata
4737 Kisnamény, Fõ út 95.
Telefon: 06 (44) 366-715
E-mail: --

Kisnamény a Szatmári síkságon található, a megyeszékhelytõl keletre mintegy 94km távolságra. Közúton a Fehérgyarmatnál elágazó 49-es úton közelíthetõ meg. Vasútállomása nincs, a legközelebbi vasútállomás 4km-re a Mátészalka-Zajta vasútvonalon, Jánkmajtison van.

A településtõ délre folyik a Tapolnok-fõcsatorna. A környezõ erdõ jellemzõen tölgyesek, de helyenként akáccal is találkozhatunk. Határában kisebb mocsárrétek és ecsetpázsitos rétek találhatók.
 

TÖRTÉNELEM

A szatmári Erdõháton lévõ kisközségben régészeti jeleket nem találtak. Nevének elsõ említése az 1332-1334. közötti pápai tized jegyzékben található, Nomen névalakban. Késõbb 1341-ben Jánk határjárása során bukkan fel ismét. A település néveredetére több magyarázatot is találunk az írott forrásokban. A Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára szerint egy német eredetû személynévbõl alakult. A helynév "Kis" eleme a település méretére utal, megkülönböztetve Vásárosnaménytól. Elsõ betelepítõi ismeretlenek, a XIV. századtól az e tájon nagybirtokkal rendelkezõ Matucsinaiak tulajdonába tartozott. 1387- ben Zsigmond király hûtlenség miatt elkobozta és kétfelé osztva Szántói Petõnek és Nagyrozsályi György fiainak adományozta. A Rozsályi Kunok a XVI. század végéig birtokolták. 1585-ben Lónyai Istvánt, 1640-ben Németh Pált tartják tulajdonosának; utóbbinak kúriája is volt a településen. Egy részét a Drágffyak bírták, az õ pártfogásuk eredményeként terjedt el itt a reformáció. Legutolsó földesura a Hadik-Barkóczy család volt 1944-ig. A rozsályi vár szomszédságában fekvõ falu a XVI-XVII. században ki volt szolgáltatva a különféle - török, német - hadmûveletek pusztításának. A kis település történetében jelentõs esemény volt, hogy 1670- ben itt tartották a szatmári nemesek gyûlésüket. Közigazgatási besorolása a következõ módon alakult: 1860-tól Szatmár vármegye Szamosközi járásához, 1970 és 1920 között a Fehérgyarmati második járáshoz tartozott. A XX. század elején kisközség volt a Fehérgyarmati járásban. 1920-1923: Kölcsei fõszolgabíróság, körjegyzõség, 1924-1945: Fehérgyarmati járás, Kisnaményi körjegyzõség, 1950-tõl Szabolcs-Szatmár megye, Jánkmajtisi körjegyzõség, kisközség, 1971-1983: Fehérgyarmati járás, Jánkmajtis k.k.k.t. társközsége. Az 1990. és 1994. évi önkormányzati választásokon független jelölt lett polgármester. A képviselõ testületben 1990-ben négyen független jelöltként, egy fõ az FKGP támogatásával került be. 1994- ben valamennyi megválasztott önkormányzati képviselõ független jelölt volt.
 

ÉPÍTÉSZETI, KULTURÁLIS EMLÉKEK

A szatmári kis falu jellegzetes két utcás település, a nevük ma is Fõ és Kis utca. Eredetileg orsós elrendezésû egy utcás volt. A két utca között lévõ kiszélesedésben épült fel a templom és a középületek. Az utcák elágazásánál a XVIII. század végétõl szárazmalom állt. A község újabb házai nyugati irányban épültek fel. A soros szalagtelkek jellemzõek a beépítésre. Református templom: Az 1332-34 között készült pápai tizedjegyzék megemlékezik Barna nevû papjáról. A falu régi temploma 1906-ig állt a jelenlegitõl nyugatra. A mai templom 1907-ben épült. Eklektikus, homlokzati tornyos; alapozáskor sok régi sírra bukkantak. A Domahídy-kúriát 1830 körül építették. Földszintes klasszicista épület.
 

A HELYSÉG LAKÓIRÓL

A századfordulón a községben még 900-an éltek, azóta lakónépessége folyamatosan csökken. Ma már csak feleannyi lakója van a településnek, mint 1949-ben volt. Az itt élõk közül minden negyedik személy betöltötte 60. életévét, ezért az idõsek népességen belüli aránya lényegesen, 7 százalékpontal magasabb a megyei értéknél. Ezzel szemben a 0-14 évesek részesedése mindössze 1,5 százalékpontal haladja meg az átlagost, azaz erõsen öregedõ népesség jellemzi a talapülést. A népességszám csökkenését és kedvezõtlen korösszetételét a vándorlási veszteség mellett az alacsony élveszületési és magas halálozási arányszámok évenkénti ismétlõdése egyaránt okozza.

A gyermekkoruak alacsony létszáma miatt a település önkormányzata oktatási intézményeket nem mûködtet, sõt az egészségügyi alapellátás helyi feltételei sincsenek biztosítva. Az idõsekrõl ugyanakkor bentlakásos Idõsek Otthonában is gondoskodnak. A község vasútvonallal nem érintkezik, de sûrû autóbuszjárat köti össze a környezõ településekkel és Fehérgyarmattal. A közeljövõ legfontosabb beruházásaként egy orvosi rendelõ megépítésére kerül sor. Kisnamény alapvetõ infrastruktúrális ellátottsága nagyon jó, a megyei átlagnak eléri a 80- 85%-át, mellyel a megye legfejlettebb 70 települése között található. Teljesen kiépített a vezetékes ivóvíz és gázhálózat. Elõbbire a lakások 95, utóbbira 75%-át csatlakoztatta a lakosság. Különösen jó a háztartások telefon ellátottsága, hisz a községben 1000 lakosra vetítve 80%-al több (210) távbeszélõ fõállomás jut, mint a megyében átlagosan. Nincs viszont megoldva a kommunális szennyvíz zárt rendszerû elvezetése és a szilárd hulladék gyûjtése, szállítása, kezelése. Ennek megoldására szeméttelep kialakítását tervezik a községben 1999-ben. A település közigazgatási területének kétharmada mezõgazdasági mûvelés alatt áll, 23%-át pedig erdõ borítja. A lakosság alapvetõen mindig a mezõgazdaságból élt, s ma is a gazdálkodás adja a fõ jövedelmi forrást. A mezõgazdasági szövetkezet megszûnése után az egyéni gazdálkodás vált általûnossá. A községben 144-en gazdálkodnak, s a hagyományoknak megfelelõen viszonylag sok szarvasmarhát (172-t) és sertést (246-ot) tartanak. Ugyanakkor az itt mûködõ 5 jogi személyiségü vállalkozás közül egy sem mezõgazdasági profilú. Kevés az egyéni vállalkozások száma is, mindössze négyet tartanak nyilván a kereskedelemben. Kettõ élelmiszer üzletet, egy ruházati boltot és egy vendéglátó üzletet üzemeltetnek. A munkanélküliség alacsonyabb az átlagosnál, a regisztrált munkanélküliek száma 1996 év végén 18 fõ volt, a munkanélküliségi ráta 10%-ra tehetõ. Az önkormányzati könyvtárban 3100 kötet áll az olvasók rendelkezésére.

Fontosabb információk

Intézmények:
óvoda, könyvtár, öregek napközi otthona

Az önkormányzat tisztségviselõi:
Polgármester: Kõvári István
Jegyzõ: Rostás István
Képviselõk: Balázsi István, Kelemen Zoltán, Kovács László, Szûcs Béla, Szûcs Gyula

Településfejlettségi mutatók:
Lakások száma: 156 db ebbõl önkormányzati 1 db vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 95% vezetékes gázzal ellátott lakások: 75% telefonnal ellátott lakások aránya: 50% burkolt (portalanított) utak aránya: 45%

Fejlesztési tervek:
Orvosi rendelõ építése