KISSZEKERES

Kisszekeres Nyíregyházától keletre, mintegy 90 kilométerre található a Szatmári-síkságon.

Lakosság száma: 619 fõ
Kisszekeres község önkormányzata:
4963 Kisszekeres, Kossuth út 46/a.
Tel.: (44) 366-042
 

TÖRTÉNELEM

Kisszekeres község elsõ írásos emléke egy 1181-ben kelt oklevélben található.
Középkori története összeforrt a szomszédos Nagyszekeressel. A két település hajdan királyi szolgák telephelye volt. Lakóik a királyi vár népéhez tartoztak, szekerezéssel, fuvarozással foglalkoztak. A település elnevezése ennek emlékét õrzi; a Kis- elõtag a falut hivatott megkülönböztetni Nagyszekerestõl.
A falu õsi birtokosai a Szekeressy család tagjai. Mellettük jelentõs tulajdonos volt a Kölcsey, Domahidy és Újhelyi család. 1460-tól már itt találjuk a Károlyiakat, késõbb a Bornemisszáknak is volt benne részbirtoka. 1524-tõl Kisszekeres a település neve. Ebben az évben lett a Drágffyak révén a rozsályi uradalom része. A késõbbi birtokosok közül meg kell említeni a rossz emlékû Haynau nevét, aki a szabadságharc leverése után lett a falu földbirtokosa.
Számos megpróbáltatáson ment át Kisszekeres a századok során, hasonlóan a Szamosköz többi településéhez. 1662-ben a szatmári német helyõrség kóbor katonái, majd a török hadak fosztogatták, pestis és más járványok tizedelték lakosságát. A Szamos áradásai sem kímélték, legutóbb 1970-ben rombolta le az árvíz a falu jelentõs részét.
 

ÉPÍTÉSZETI, KULTURÁLIS EMLÉKEK

A református templom a XV. században épült téglából. Teljesen szabálytalan alaprajzú, egyterû kis gótikus templom, kétosztatú mérmûves ablakokkal. Az egyházmegye életében egykor nagy jelentõségû Rozsályi-Kun család temetkezési helyéül szolgált. A bejátar fölött a család címere láthetó. Belsejében XIII. századi egyházi bútorok is találhatók. A berendezés legfõbb értéke az 1771-ben készült faragott, festett szószék.
A templom mellett álló egyszerû kis fa haranglábat 1699-ben állították fel egy másik nagyobb méretû torony fa anyagából. Zömök arányú, kis méretû falai deszka burkolatúak, fazsindely fedi. Az egész szerkezet négy oszlopon nyugszik. A harang 1646-ban készült Eperjesen, Wierd György öntödélyében, Rozsályi Kun István, Szatmár vármegye alispánja, Szatmár várának fõkapitánya és felesége megbízásából. Csodálatos a hangja- a barokk harangok titka az, hogy a bányavárosok rézérce sok ezüstöt tartalmazott, amelyet akkor még nem tudtak kivonni a fémbõl.
 

SZOCIOLÓGIAI JELLEMZÕK, INFRASTRUKTÚRA, GAZDASÁG

A lakosság létszáma az elmúlt 50 évben csak kis mértékben csökkent, illetve stagnál. Az iskolai végzettség színvonala közepesnek minõsíthetõ, a felsõfokú végzettségü értelmiségiek többségükben pedagógusok, óvodapedagógusok.
Kisszekeres község önkormányzata körjegyzõségi társulásban mûködik. A körjegyzõséghez négy település tartozik: Kisszekeres, Nagyszekeres, Nemesborzova, Zsarolyán. A négy község társulásában mûködik az óvoda, az általános iskola, a házi- és védõnõi szolgálat, valamint a szociális otthon. A faluban található a körzeti óvoda.
A rendezvények lebonyolítására a mûvelõdési ház biztosít helyet, ezen belül mûködik a könyvtár is. A kötetek száma 1950 darab.
A közlekedési helyzet jó, a település MÁV megállóval, távolsági buszközlekedéssel rendelkezik. A körjegyzõséghez tartozó falvak óvodás és iskolás gyermekeit saját autóbusz szállítja, mely a reggeli és a késõ délutáni órákban közlekedik, így a lakosság számára is rendelkezésre áll. A község utcáinak száma 6, a lakásoké 208. A falu képe az 1960-as évekhez viszonyítva módosabb, modernizáltabb.
Az ivóvíz-hálózat kiépítettsége 85 %-os, vezetékes gázzal a lakások több mint fele fûthetõ.
Szilárd burkolattal az utak 90 %-a van ellátva. A telefonigényeket kielégítették.