KISVÁRDA

Kisvárda Nyíregyházától mintegy 47 kilométerre található az Északkelet-Nyírségben.

Lakosság száma: 18815 fõ
Kisvárda város önkormányzata:
4600 Kisvárda, Szent László u. 7-11.
Tel.: (45) 405-130, 405-131
Fax: (45) 405-128
 

TÖRTÉNELEM

    Kisvárda a 4-es fõút mentén fekszik, a Rétköz tájegység központja. Már az újkõkorban is lakott volt, kiváló természeti adottságai miatt. Honfoglaláskor a vár helyén földbõl emelt erõsség állt. Földrajzi elhelyezkedésébõl adódóan a Vereckei szorostól a gyepüvonalon át a Kárpát-medence belsejébe vezetõ "oroszkapu" védelmére rendelt határõrközpont szerepet töltött be István király uralkodásának második feléig. Ebben az idõszakban esperesi és vármegye székhely is Várda néven.
Kisvárda az egykori vármegye, Borsova központja volt. A XIII.-XVI. században az országos méltóságokat is betöltõ Várdai család birtokolta. A település jelentõségét a tiszai átkelõk és az itt találkozó utak adták.

    Várda két táj, a homokbuckás Nyírség és a Rétköz érintkezési vonalán alakult ki. Munkács és Beregszász, valamint Kassa, Szepesség városok felé vezetõ észak-déli utat "nagyút" /magna via/ néven említik az okiratok. Hadi és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos országos jelentõségû utak metszették itt egymást.

    A város évszázadokon keresztül mezõvárosi jogokat élvezett. A Várdaiak sikeres családi politikája révén több kiváltságra tett szert, amely a városnak rangot hozott. Várda 1337-ben Károly Róberttõl elismerést szerzett az emberemlékezet óta meglévõ heti vásárra, 1387-ben elnyerték a rozsályi révjogot is.

    Kisvárda Mátyás király uralkodása alatt jutott el középkori fejlõdése csúcsára. A Várdaiak kihalta után (1630) nem volt igazi gazdája a városnak. A magyarországi tõkéskorszak kedvezõen hatott a város fejlõdésére, a lakosság gyarapodására. Megnõtt az iparosok aránya, feldúzzadt a kereskedõk és a pénzügyletekkel foglalkozók száma. A gazdasági fejlõdés megindulására nagyban hatott a belvizek levezetése, az árvizek megszüntetése és a Nyíregyháza - Ungvár között megnyitott vasúti közlekedés. A kapitalista városfejlõdés ,ásodik idõszakában a terménykereskedelem tovább virágzott. Kisvárda jól tájékozódó tõkései a gyáralapítási láz korai jelentkezése miatt már 1886-ban létrehozták az Ipari- és Kereskedelmi Bankot. Ebben az évben alakult meg a szeszipari és malomipari vállalat - 1914-44 között gyümölcsfeldolgozó, konzerváló gyár és villamossági mûmalom létesült. Az iparosodás fejlõdésével intenzívebbé vált a kereskedelem is. A századforduló után Kisvárda számos üzletével, bankházával városként szolgálta a helyi és a környék lakosságát, bár csak nagyközségként volt nyilvántartva.
Az üzleti életben egyre több tanult emberre volt szükség. Ennek érdekében polgári iskolát, gimnáziumot, tanítóképzõt alapítottak. Az értelmiség száma nõtt. Kezdeményezésükre jöttek létre a kisvárdai újságok. 1888-1946-ig a városnak mindíg volt saját lapja, sõt volt idõszak, hogy egyszerre három is.

    Kisvárda a felszabadulás után azonban igen mélyrõl indult. A fasiszta embertelenség elpusztította vagy szétszórta a város vezetõ rétegét. Ezzel átmenetileg megbénult a közélet. A városban maradt, illetõleg visszatérõ polgárság már 1945 májusában megtette az elsõ lépést a várossá alakításért, de a felélénkült pártharcok és a hatalomért folytatott küzdelem háttérbe szorította ezt a törekvést. Erõs ütemû iparosodása csak a 60-as években indult meg. Ekkor az országos tervben Kisvárdát középfokú központtá fejlesztésre jelölték ki. Legfõbb vasútvonal mellett, kedvezõen iparosítható térségben, virágzó mezõgazdasági terület középpontjában, kellõ népesedési viszonyokkal, egészségügyi és kulturális háttérrel napjainkban a környezõ települések valóságos centrumává vált.

    Kisvárda városi rangjának visszaadására 1970. április 1-jén került sor. Jelenleg a megye harmadik legnagyobb városaként, térségében jelentõs ipari, kereskedelmi és kulturális központ.
Vasöntõdéje, szeszipara, malomipara korszerûsödött, idetelepült a Villamosszigetelõ Gyár, a Tungsram Rt. Fényforrásgyár, a Baromfifeldolgozó Vállalat, az Elektroakusztikai Gyár és sok más üzem. Számtalan munkalehetõséget kínáltak ezek a vállalatok, s megindult a városba település, a nagyütemû lakásépítési program. A lakosság száma ma már közel 20 000 fõ. A családi házak, a lakótömbök egészséges ivóvízhálózatba és csatornarendszerbe vannak kötve. Hõközpont és gázvezetékrendszer biztosítja a lakásokban a fûtést. Az úthálózat korszerû, több bölcsõde, óvoda és iskola épült. A Mûvelõdési Központban a rendszeres színházi elõadásokon túl több különbözõ szakkör és klub fogadja a tanulni és mûvelõdni vágyókat. Nyári szezonban több mint egy évtizede a Várszínház nyújt maradandó kultúrális élményt országos hírû színészek közremûködésével. A betegek gyógyítását 600 ágyas kórház végzi. Termálvízû strand és kemping áll a pihenni vágyók rendelkezésére. A sportot kedvelõk a szabadtéri sport-kombináton és a fedett sportcsarnokban zajló különbözõ sportjátékokban, versenyekben gyönyörködhetnek. Az évtizedekig használaton kívül lévõ zsinagógát a város felújította és múzeummá alakította. Benne kapott helyet a környék néprajzi gyûjteménye és itt rendezik meg a különbözõ mûvészeti alkotások bemutatását, de gyakran ad helyet énekkari kórusoknak kiváló akusztikája miatt. Kisvárda idegenforgalma dinamikusan nõ.
    Látványosságai közé tartozik a Rétközi Múzeum, a középkori vár épenmaradt szárnya, ahol nyaranta várszínház mûködik. Gyógyfûrdõjét évente sok látogató, illeteve külföldi tútista keresi fel.