KÖLCSE

Kölcse Nyíregyházától északkeletre, mintegy 100 kilométerre található a Szatmári-síkságon.

Lakosság száma: 1524 fõ
Kölcse község önkormányzata:
4965 Kölcse, Dózsa György u. 6.
Tel.: (44) 377-175
 

TÖRTÉNELEM

    A település neve személynévi, feltehetõen török eredetû, amely a magyar nyelvben nyerte el végleges formáját.
A szatmári síkság egyik legrégibb települése. A cégénydányádi monostor 1181. évi alapító levelében említett Szente-Mágócs nemzetséghez tartozó Kölcse nevû comes birtoka. A település nevét 1344-ben  Kwlche, 1479-ben Kewlche formában írják.

    Kölcse a Tur és Eszteró folyó, illetve patak által körülzárt szigeten épült. Még néhány évtizeddel ezelõtt is három hídon lehetett bejutni a községbe. Ez a község telepítési-forma védelmi jellegû volt, mivel a tatár, török, gyakran felégette a települést.

    Kölcse a Kölcseyek uradalmi központja. 1344-ben I. Lajos királytól új adományt kapnak rá és a vámjára. A Kölcseyek mellett birtoka volt az elmúlt századokban a Fylpessy, a Kömörei, a Gacsályi, a Perényi, és birtokolta Kende család is. 1642-ben Kölcsey Péter és Zsigmond új adományt kapnak az egész birtokra, amelyhez ekkor Kölcse, Fülesd, Turistvándi, Szatmárcseke, Tiszacsécse, Milota és Tiszabecs községek tartoztak. Ettõl kezdve szinte a Kölcsey család volt az egyetlen birtokos a XVII-XVIII. században. A XVIII. század végén Kölcsey György után négy lányával a Csicseri Ormós, az Egri, a Nagyiday és az Uketyevich családok tulajdona lett.

    A község határába olvadt be az 1345-ben említett Töröstelek és az 1411-ben említett Ravaszd nevû település. Református temploma a XV. században épült, barokk stílusban. Utolsó átépítésére a XVII. század második felében került sor, amikor a protestáns hitvallásra áttért I. Kölcsey György az eredeti templomhoz elõteret építtetett és a berendezési tárgyait kicseréltette. A különálló fa harangláb 1794-ben készült, felújítása napjainkban fejezõdött be. Kölcsey György korának tekintélyes személyisége, ennek következménye, hogy Szatmár Vármegye közgyûlését több esetben Kölcsén, a Református templomban tartotta. Kölcse, mint fontos közlekedési út mellett elhelyezkedõ település a táj központja lett már a honfoglalást követõen, innen származott a vámjoga is.

    A Pálos-rendnek nemes ifjak részére alapított papneveldéje volt már a XVI. században. Önálló iskola az 1500-as évek második felétõl mûködik, amikor is a tanítói hivatal külön vált a papi hivataltól.

    A pestis járvány a XVIII. század elsõ felében a lakosságot megtizedelte, ezért 1750-1760 között II. Kölcsey György Sáros, Gömör és Zemplén megyékbõl szlovákokat telepített be, akiknek jobbágytelket adott. Sajnos a leszármazottak közül már senki sem beszél szlovákul, nem jár népviseletben. Ma a lakosság fele református egynegyede evangélikus, egynegyede görög- és római katolikus. Minden egyháznak volt temploma és papja a legnehezebb idõkben is.

    A település központi szerepébõl adódik, hogy 1890-tõl folyamatosan van orvosa, gyógyszertára. A Körjegyzõség 1895-ben alakult meg, és mûködött 1950-ig. Majd a közigazgatási átszervezések miatt hol önálló, hol közös tanács székhelye volt.

Nagyközségi rangot 1973-ban kapott. Jelenleg önálló Polgármesteri Hivatal van.

Csendõrség, majd rendõrség 1922-1964 között volt a településen. Az új Rendõrörs megszervezésére 1992-ben került sor.

Mezõgazdasági Gépállomás 1949-1964 között mûködött, a Fogyasztási Szövetkezetnek a székhelye a település 1947-1975 között.

    A Sütõüzem 1969-tól készít kenyeret és péksüteményt. A korszerû új épületben 1972-tõl dolgoznak. A kor követelményeinek megfelelõ iskola 1978-ban készült el. Az önálló óvoda 1960-ban kezdte meg mûködését. Ugyancsak 1978-ban készült el a közmûves vízellátást biztosító hálózat is. A településnek minden utcája portalanított 1991-tõl.
    A közmûvelõdés igényeinek kielégítését a Mûvelõdési Ház és az Ifjúsági Klub biztosítja. Az intézmény keretein belül Tájmúzeum lett létrehozva, ahol népi felszerelési és használati tárgyak vannak összegyûjtve, bemutatva.

    A táj szépségét biztosítja a számtalan kanyart leíró Tur, amelyben fürödni, horgászni és csónakázni lehet. A vendégfogadást és elszállásolást két magánlakásban kialakított vendégszoba biztosítja, ahol 11 fõ elhelyezésére nyílik lehetõség éjszakánként.