|
|
|
Lakosság száma: 982 fõ
Magy község önkormányzata:
4556 Magy, Hõsök tere 5.
Tel.: (42) 246-302
A község, a nyíregyházi és a vásárosnaményi
útszakasz között a 41. fõúttól 1
km-re helyezkedik el. Szomszédos községei : Levelek,
Apagy, Ófehértó, Pócspetri, és Nyírszõlõs.
Lakosainak száma ( 1998 évben ) 1014 fõ.
Magy földrajzi neveinek eredete
Apagyi út: Apagyi út,-ra (u.5)
- az utca a felszabadulás óta épült. Azért
nevezik így, mert folytatása Apagyra vezet. Hivatalosan Tompa
Mihály útnak hívják. A nép ezt a nevet
ritkán használja: Tómpa Miháj út-ra.
Büdös-árok: Büdöss-árok,-ra
( á., 1 ). A szeszgyárból vezette le a szennyvizet.
Ma már a szeszgyár nem mûködik, az árok
is eltömõdött.
Falu-kert: Falu-kért, -kérbe
(sz., 11 ).-Az adatközlõk szerint a falusi gazdák közös
tulajdona volt a terület.
Gyümölcsös-lapos: Gyümõücsös-laposs.,
-laposra ( gy.,7 ). -A Kossuth utca házsorától északra
elterülõ lapos rész, melyet gyümölcsfákkal
ültettek be.
Jókai Mór út: ( u,. 12
). -A nép ezt a nevet nem használja, ma is régi nevén
mondják: Kálaji út, mert folytatása Nagykállóba
vezet.
Kállai út: Kálaji út,-
ra 1. Jókai Mór út.
Kis-kanális: ,-ra ( cs,.6 ). -A falusi
kertek alól vezette a vizet a másik csatornába, a
Nagy-kanálisba. Megvan ma is, de ritkán van benne víz.
Kossuth utca: Kosut ucca, -ra ( u., 8 ). -ez
a falu legrégibb és legnagyobb utcája. A név
közismert.
Major: Major,. -ba ( 3 ). -Graczka Mihály
földbirtokos gazdasági épületei és a cselésházak
álltak itt. Közvetlenül mellette volt az urasági
kastély. Ma már a major nincs meg, helyén lakóházak
épültek.
Nyiszti-kert: Nyicki-kért,. -kérbe
( ke., 10 ). -Bérlõjével nevezték el.
Magy flórája és faunája
Szabolcs Szatmár Bereg megye mai képét a kultúr növényzet, a szántóföldek, a gyümölcsösök és a kertgazdaságok jellemzik. A Felsõ-Tisza vidék agrártájait a félkultúr kaszálók és a legelõk színesítik. Kisebb nagyobb foszlányban fellelhetõk liget erdõk még az õsi, természetes vegetáció maradványai : lápokkal és mocsarakkal tagolt liget erdõk és az erdõs sztyepp növényzet is. A XVIII-XIX századi folyó szabályozás és ármentesítés nyomán az õsi tájkép átalakult. A liget erdõk megfogyatkoztak, a szántóföldek, kaszálórétek és ártéri legelõk egyre nagyobb területeket foglaltak el. A Felsõ-Tisza vidéke a legtöbbet a Szatmár - beregi síkság õrzött meg természetes növény és állatvilágból. A Nyírség eredetileg erdõs sztyepp vidék volt, kiterjedt lápokkal és mocsarakkal . 200 éve még a terület egyharmadát borította. A faluban 1000 hektár természetvédelmi tájegység található, melyek többségét az erdõk teszik ki. Ide tartozik még a Kállósemlyén és Kauzsai-tanya ( Ó-Magy ) közös határon fekvõ Mohos tó. Jellege úszó láp, természetvédelmi ; hínártársulás maradványok. Az alföld utolsó ingólápja, korlátozottan látogatható. Mezõgazdaságra alkalmas földterületen a falu lakossága dohánytermesztéssel és almatermesztéssel foglalkozik. A dohánytermesztés õshonosnak számít a faluban, hiszen már a század elején is ezzel foglalkoztak a kisgazdálkodók. Míg régen a természetes szárítású dohány, úgy mára a mesterséges szárítású Virginia dohányok terjedtek el. Továbbá kalászos (rozs) illetve zöldségfélék( káposzta, karfiol, paprika) termesztésével foglalkoznak. 70%-ban biztosan tudják a gazdálkodók értékesíteni a termést. Gyenge adottságú termõföldek találhatóak a faluban, melyek átlag értéke 8-10 aranykorona. 1989-ben a régi földtulajdonosoknak lehetõség nyílt arra, hogy visszavegyék a földterületet, amit 1962-ben vittek a Tsz-be. Ezzel a lehetõséggel 3 család élt a faluban. A gazdálkodásra váró területeket Magy legjobb minõségû földjein osztották ki a 10-es számmal jelzett Nyiszti kertbe. 1991-9-tõl újabb földosztás kezdõdött a faluban ami fokozta, növelte a gazdálkodási kedvet. A meghonosodott erdei fa 80%-ban akác ( a gyenge minõségû föld fája ) 10%-ban található nyárfa, a többi feketefenyõ és tölgyfa. Az erdõk aljnövényzete a tölgy és a nyár erdõkben gazdag: hasznos növények alkotják, mint pl.: kökény , bodza, galagonya. Az erdõk a Nyírségi erdõgazdálkodási Rt-hez tartoznak, másik felét pedig részarány tulajdonba vették ki a lakosok, mely " oszthatatlan közös " néven szerepel. A megye õsi állatvilág képét nehéz rekonstruálni. Bél Mátyás tudósítása szerint a leggyakoribb a dámvad, továbbá az õz a nyúl és a nyúl, ritkábban szarvas, vaddisznó és medve is elõfordult. A földrajzi környezet módosulásával az állatfajok elterjedési területe is nagy változáson ment keresztül. A magyi erdõk állatai : róka, õz, nyúl ; a futómadarak fácán, fogoly ;énekesmadarak , ragadozó madarak sas, héja, vércse. A nyúl és a fácán szaporodása az elmúlt 4-5 évben óriásira nõtt, melynek oka az egyre több felparcellázott területben keresendõ. Így több búvóhely adódik az állatok számára. Az állatok vadászata szervezett formában történik, vadvédelem keretében vadásztársulatok gondoskodnak az etetõk, itatók feltöltésérõl , szemes és szálas takarmány formájában.
A település története
A nép körében élõ hagyomány szerint a honfoglalás elõtt szlávok laktak ezen a vidéken. A magyarok hamarosan megszállták a falut és elnevezték Veresmartnak vagy Vörösmartnak. A településnek temploma is volt, amely a török világban pusztult el. Alapjait a mai Templom-hegyen találták meg. Az okleveles források nem emlékeznek meg ezen a vidéken Veresmart nevû faluról, a hagyomány tehát másra utalhat. Gondolhatunk esetleg egy telepítésre, amely valamelyik Veresmartról irányult ide, s az anyatelepítés emlékét õrzi a hagyomány a Pesti leveleki adatközlõje szerint " nevét vette hajdani Földes urától Magy úrtól. " A Magy nevet ma is így magyarázzák a lakosok. A község neve elõször 1319-ben személyes szerkezetben fordul elõ, aki szolgabíróként tevékenykedett. ezután sûrûbben bukkannak fel a családra vonatkozó adatok. 1326-ban az országbíró kétszer is elhalasztja a magyi ( de Mog ,de Mag ) Miklós ellen folyó pert ( Kállay Levéltár I., 66-67 ) 1340-ben magyi ( de Mog ) István comest említik, mint a megyei alispán által kiküldött bírót Lengyel János És Keresztes Páter ügyében. ( Kállay Levéltár I., 137-138 ). Egy év múlva pedig magyi István jobbágyairól esik szó ( uo. I,143 ). A kiderítetlen múltú családnak ez a tagja ( István comes ) a megye közéletében is jelentõs szerepet vitt. Peres ügyekben többször döntõbíró, alispáni kiküldött, királyi ember. Tehát minden bizonnyal puszta személynévbõl való a településnév. A személynevet azonban nem tudjuk kimutatni, mert a korabeli helyesírás nem teszi lehetõvé, hogy elválasszuk a mad közszóból. A mai település nem az eredeti helyén fekszik : átköltöztetése után a régit, még egy idáig Ómagy-nak hívták, és ez bizonyára a mai Kauzsai-tanya helyén vagy a közelében volt. A XVIII. század második és XIX. század elsõ felében birtokosai voltak Ibrányi, Klobusiczki, Irinyi, Molnár, Szegedy, Niczky, Péchy, és Somogyi családok. Legnagyobb része az Ibrányi családé volt. Ekkor a falunak 459 lakója volt. Magy község kataszteri térképen 1870-ben készült el.
A falu lakossága a kiegyezéskor 375 fõ. Nemzeti megoszlás tekintetében Magy nem mutat olyan tarka térképet mint az országra vonatkozó statisztikai anyagok. Ebben az idõszakban keresõ népességnek 90%-a mezõgazdaságban dolgozott. A térség és úgy a településünk ipari struktúráját is teljesen meghatározza az a tény, hogy ez a vidék agrárjellegû. A falu ipari szükségleteit a környezõ nagyobb települések elégítették ki. ( Kálló, Nyíregyháza) az idõnként felbukkanó vándoriparosok is jó szolgálatot tesznek a falu lakosságának. Az a két üzen ami említést érdemel a XIX. század végén ill. Fülöp Bernát tulajdonát képezi. A korszak elején nehezítette a kereskedelmet a közlekedés kezdetlegessége. Mind az út , mind a vasúthálózat kezdetleges, vagy teljesen hiányzik. 1904-ben elkészül a Nyíregyháza - Vásárosnamény vasútvonal, amely sokat enyhít Magy elszigeteltségén. A falu közös vasútállomást épít Levelek községgel. 1907-ben kezdik építeni a besenyõd-nagykállói vicionális közutat amely Magyon halad keresztül. Ekkor készült el a nyírlevezetõ csatornán átívelõ betonhíd. 1911-ben készült el a falu elsõ fúrott kútja ami elsõsorban közegészségügyi érdekbõl jött létre. Magy 1913-ban a nyírbaktai járáshoz került, amelyhez már 18 község tartozott. 1905 -tõl mivel ( Magy község törvény által ráruházott teendõket saját erejébõl teljesíteni nem képes, lévén mind kisközség Levelek községgel szövetkezik ). Az I. világháború után népességnövekedés figyelhetõ meg. 1930-ban már 705 a lakosok száma. A falu megmaradt levelekkel közjegyzõséggel. Magy virágkorát igazából a II. világháború után élte, amikor ismét önálló tanácsú községgé vált. 1950-ben vezették be a villanyt 1955 12 hó 31 -ig a háztartási villany fogyasztók száma 73. Ebben az évben van már mozi és könyvtár a faluban, iskolája kettõ van. 1957-58-ban felépült a falu egyetlen temploma. A falu 1971-ben újra levelekkel és besenyõddel került közös igazgatás alá. Levelekre került a tanács, az iskola így a fiatalok elköltöztek a faluból. Az 1990 évi Alkotmány és Önkormányzati törvény kimondja : hogy helyi helyhatósági választásokkor minden települést alanyi jogon megillet az önállóság. Így nemcsak két évtizedes kényszerházasság után ismét önállóvá vált a falu. November 1.-jével egy titkársági ügyintézõvel a polgármester megkezdte a munkát. Mostanra kialakult a hivatali apparátus: építési - mûszaki ügyintézõ adóügyi elõadó államigazgatási elõadó pénzügyi elõadó
Az új önkormányzat milliókat fordít arra, hogy a körzetesítés okozta csorbát minél elõbb kiküszöbölje. Így pl. : 4 tantermes iskolából 8 tantermes iskolát hozott létre, korszerûsítette azt, felújította a kultúrházat, megvalósult a vezetékes lakossági gázellátás, felépült a ravatalozó, új földutak, a Kauzsai tanyát tisztított vezetékes ivóvízhálózattal látták el, stb. A beruházások összeg meghaladja a 77 millió forintot. Sajnos a kedvezõ tendenciák sem tudják megállítani ( megfékezni igen ) a falu lakosságának további csökkenését.
A település iskolájának, egyházának története:
1828-ban is praedium, azaz pustaként
szerepel a falu, melyben 36 zsellércsalád lakott. Ilyen körülmények
között szervezte meg Palásti László a falu
elsõ jegyzõje és tanítója az 1827/28-as
évben az oktatást.
A századfordulón magas az analfabéták
aránya. Általában a lakosság kétharmada
nem tud írni - olvasni. Sajnos a megyei statisztikát még
1930-ban is Magy vezeti, amikor a falu negyven százaléka
analfabéta.
Az államosítást követõen
a tanulók létszáma meghaladta a 200 fõt, már
nem egy falutanító mûködött itt, hanem 7
pedagógus tanított. Az iskola virágkorát 1965-ben
érte el, amikor a tanulói létszám 300 fõ
volt ( a Kauzsay-tanyával együtt ).
Az egy tanteremre jutó tanulók
száma: 56 fõ. Mivel a 70-es évektõl Magyot
is elérte a körzetesítés, ennek következtében
a felsõ tagozatosak Levelekre jártak át iskolába
autóbusszal. A randszerváltás után 1990-ben
107 tanulóval és 12 pedagógussal indult újra
az oktatás.
Az államosítást követõen
a XIX. sz-i tapasztott falú iskola helyén egy négy
tantermes iskola épült, nevelõivel és igazgatói
irodával. Ezt sikerült átalakítani, illetve bõvíteni
1990-ben 8 tantermesre, vizesblokkal és központi fûtéssel
ellátva. 1992-ben történt az iskola névadása,
melyet Palásti Lászlóról, az elsõ tanítójáról
neveztek el. A mostani iskolában hagyományos tantárgyszerkezetben
és óratevben folyik az oktatás. Az 1995/96-os tanévtõl
számítástechnikát és német nyelvet
tanítanak. Az iskola specialitása a népi hagyományok
ápolása, a gyökerek felkutatása.
Magy filia a középkorban templomos
hely volt, papja 1332-ben János. 1435-ben Magh és Ómagh
falunak, 1476-ban Ómagh pustának neve tünik fel az oklevelekben.
Középkori templomát az újabb korban nem említik
további iratokban.
1828-ban a faluban a 322 fõnyi lakosság
tulnyomó része görög katólikus volt.
A jobbágyfelszabadításkor
a falunak a 459 lakosa közül 279 római, 140 görög
katólikus, 5 református, 7 evangélikus és 28
zsidó vallásu volt.
A nemzetiségi megoszlás tekintetében
Magy nem mutat olyan tarka képet, mint az országra vonatkozó
statisztikai adatok. Az egyetlen nemzetiséget a tótok képviselik.
Vallási tekintetben változatosabb a kép. A település
lakóinak többsége katólikus.
A falunak jelenleg egyetlen temploma van,
amit Pruszky Zoltán tisztelendõ úr építtetett.
A templomot 1958 augusztus 21-én szentelték fel Szûz
Mária szive tiszteletére. A templom mellett található
a községi temetõ , melyben német és orosz
síremlékek is találhatók.