Máriapócs Nyíregyházától
mintegy 34 kilométerre található a Közép-Nyírségben.
Lakosság száma: 2400 fõ
Máriapócs város önkormányzata:
4361 Máriapócs, Kossuth tér 1.
Tel.: (42) 385-015
Fax: (42) 385-626
TÖRTÉNELEM
Máriapócs nagyközség Közép-Európa
szerte ismert búcsújáróhely. Szabolcs-Szatmár-Bereg
Megye déli részén Nyírbátor és
Nyíregyháza között található. Budapesttõl
280 km-re. A környék egyik legrendezettebb, kitûnõ
infrastruktúrával ellátott települése.
Neve 1280-ban tûnt fel elõször írott anyagokban
Pócs alakban. Nevének Mária elõtagja kegyhellyé
nyílvánítása után a XVIII. században
kapcsolódott a Pócs utótaghoz.
A XIII. század végén a Hontpázmány
nemzetség pereskedik a falu birtokjogáért. Az 1300-as
években területének egy részét a Gutkeled
nemzetség birtokolta, majd a XIV. század második felétõl
a Báthoriak uradalmához tartozott. 1354 után az ecsedi
várnak és uradalmának tartozékaként
szerepel. A XVII. századtól erdélyi-fejedelmek lettek
Pócs urai. 1724-ben egy része gróf Károlyi
Sándor, másik része a Sennyeiek birtokához
tartozott. 1758-ig két földesura volt. Károlyi Ferenc
az itteni birtok részét a Szent Vazul (bazilita) rendnek
engedte át.
A fejlõdõ település 1816-tól 1872-ig
vásártartási joggal felruházott mezõváros
lett.
1749-ben telepedtek meg Máriapócson a Bazilita Szerzetesek
és építettek rendházat. Szabolcs vármegye
elsõ tanítóképzõje; évszázadokon
át képzett kántortanítókat, - ami szintén
Máriapócs nevéhez fûzõdik. A kegyhely
kialakulásában szintén alapvetõ szerepe volt
a könnyezés csodájának, amely miatt az egykori
fatemplom helyén megépítették a bazilikát.
E csoda története 1696-ban kezdõdött, amikor a
szentliturgia közben az egyik pócsi gazda megriadva látta,
hogy az ikonosztáz Istenszülõ képén Mária
szemébõl könnyek folynak, arcvonásai fájdalmat
tükröznek. Másnap tömegesen vonultak a templomba
és a templom elé a csoda tiszteletére. Az ismételt
könnyezés 1715-ben volt és a legutolsó 1905.
decemberében, megszakításokkal szinte hónapokon
át.
Mivel a fatemplom kicsinek bizonyult, 1749-ben megkezdték a kõtemplom
építését, mely 1756-ra fejezõdött
be. 1948-ban XII. Pius Pápa bazilika rangra emelte. A templom mûvészi
képeit Boksay József és Petrasovszky Emánuel
festette. Évente 500-600 ezer zarándok keresi fel. Vallási
ünnepek, búcsúk alkalmával az ország távoli
területeirõl és külföldrõl is jönnek
a hívõk, túristák, zarándokok. Ezt ismerte
el a katolikus egyházfõ II. János Pál Pápa,
aki 1991. augusztus 18-án magyarországi látogatása
alkalmával Máriapócsra is elzarándokolt, és
ezzel az egész keresztény világban ismertté
tette Máriapócsot.
A szent misén közel félmillió hívõ
vett részt.
A települést várossá 1993-ban nyilvánították.
