Nyírbátor

Nyírbátor Nyíregyházától mintegy 40 kilométerre található a Nyírségben.

Lakosság száma: 13293 fõ
Nyírbátor város önkormányzata:
4300 Nyírbátor, Szabadság tér 7.
Tel.: (42) 281-046, 281-155
Fax: (42) 281-311, 281-143
 
 

A VÁROS MÚLTJA ÉS EMLÉKEI

    Ha az Alföld közepe felõl a Nyírségbe érünk, észrevehetõen megváltozik körülöttünk a táj képe. A végeláthatatlan síkság helyébe lankás homokdombok lépnek, a növényzet dúsabbá, élénkebbé válik. A szántóföldek tábláit, az almáskerteket és a köztük kanyargó dûlõutakat mindenütt akácsor szegélyezi.

    Nyírbátor, ez az õsi, a 700 évén is túl járó település, a Nyírség déli részének központja, a Debrecen, Nyíregyháza és a szatmári megyerész "fõvárosa", Mátészalka háromszögben fekszik. A 14 000 lakosú város gazdag történelmi hagyományokkal építi jelenét és jövõjét.

    A Nyírbátorról szóló elsõ írásos adat 1279-bõl származik. 1330-ban, az Anjou-házból való Károly Róbert idején vásártartási és árumegállító joggal felruházott mezõvárossá nyilvánítják. Virágzása a Báthori-családhoz kötõdik, amely birtokai központjául választja. A sárkánycímeres Báthoriak alatt - akik között országos méltóságok, erdélyi fejedelmek, gyõztes hadvezérek, sõt európai konstellációkban gondolkodó lengyel király is volt - a település évszázadokon át virágzó város, igazgatási, gazdasági és kereskedelmi központ volt, híd Erdély, a Kárpátalja és Lengyelország felé. A virágzó idõszakot megpróbáltatásokkal terhes korszak, a török háborúk, rendi szabadságküzdelmek kora követi. Nyírbátor történelmét az egymást váltó fejedelmek, fõurak - Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak és Károlyiak - írták.

    A XVIII. században a város szerepe csökken. Szabolcs vármegye székhelye elõbb Kálló, majd Nyíregyháza lesz. Az 1872-es közigazgatási átszervezés során Nyírbátor elveszti hat évszázadon át viselt városi rangját, s mint járási székhely folytatja természetes vonzáskörzetében a gazdasági és kultúrális kisugárzását. E központi szerepe, tiszteletre méltó múltja és szorgos munkán alapuló fejlõdése hozzásegítette, hogy 1973-ban újra megkapja a városi rangot.

    Nyírbátor településszerkezetében, arculatában megõrizte mezõváros jellegét. Vonzáskörzetében 50 000 ember él. A város munkaképes korú lakossága közel 8 000 fõre tehetõ.

    A XV. század második felében Báthori István - az 1479-es kenyérmezei csata törökverõ hõse - emelteti Nyírbátor két középkori templomát. A mai református templomot családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. 1484 és 1511 között épült, egyhajós, csúcsíves ablakú. A szédítõen magas belsõ teret lebegõ hálóboltozat zárja le. A reneszánsz ajtók, a firenzei hatásokat idézõ faragott stallumok a hazai reneszánsz örökség féltve õrzött darabjai. (Az egyik, a mennyezetes padsor a Magyar Nemzeti Múzeum középkori kiállításán látható.) A templom mellett magasodik az 1640 körül épült fazsindely héjazatú harangláb - az erdélyi egyházi-népi építészeti alkotások testvére-, benne a Bethlenek által öntetett haranggal.

    A másik jelentõs mûemlék, az egykori ferencesek hagyományait folytató katolikus templom 1492-ben már a város hitelét szolgálta, ekkor temették ide a templomalapító vajdát. A XVI. század végén súlyosan megsérült, csak a XVIII. században visszatérõ minoriták állítják helyre, megadva ma ismert gótikus-barokk formáját. A templom oltárai a hazai barokk fafaragás legszebb darabjai. A katolikus templomhoz símuló barokk kolostorépületben kapott helyet a Báthori István Múzeum.

    Állandó kiállítása "Nyírbátor évszázadai" címmel bemutatja a város történetét a középkortól a XIX-XX. század fordulójáig. Mûkincsei közül a legjelesebbek: az 1511-bõl származó stallum - a Nemzeti Múzeumbeli párja-, a Báthori-család 1484-es keltezésû reneszánsz, sárkányos címerköve és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1622-ben készített díszkardja.
 
 

A ZENE VÁROSA

    Nyírbátor gazdag történelmi múltja, kulturális öröksége arra kötelezi a ma itt élõket, hogy azt ápolják, továbbfejlesszék. 1967 nyarán csendült fel elõször a református templom õsi falai között Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa, hogy megalapozza a Nyírbátori Zenei Napok immár több mint három évtizedes hagyományát. Az évrõl évre egyre rangosabb zenei eseménysorozat hangversenyein a magyar és a külföldi zenei elõadómûvészet kiválóságai léptek fel. Vezényelt itt többek között Vaszy Viktor, Ferencsik János és Kobajasi Kenicsíró, többször is énekelte a Psalmus Hungaricust Simándy József. És jöttek a fiatalok...

    1976-ban önálló zeneiskola alakult. Szervezõ munkájával megalapította az évenként nagy sikerrel ismétlõdõ, kéthetes Ifjúsági Zenei Tábort, amely a fiatal zenészek tehetséggondozásának vált kedvelt nyári mûhelyévé. A legjobb magyar és külföldi vendégtanárok irányításával sok magyar, és Japántól az USÁ-ig számos ország ifjú muzsikusa tanul és zenél itt együtt. A tábort felvették a Jeunesses Musicales Magyarországi Szervezetébe, s az utóbbi években a zenei felsõoktatási intézmények a táborban végzett munkát nyári szakmai gyakorlatnak ismerik el. A Zenei Napok és a Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor - a hozzájuk kapcsolódó egyéb mûvészeti eseményekkel - Nyírbátort Magyarország Fesztiválvárosai közzé emelte. A városban mûködõ amatõr mûvészeti együttesek is gyakori résztvevõi a fesztivál eseményeinek.
 
 

ISKOLA, EGÉSZSÉGÜGY, SZABADIDÕ, SPORT

    Nyírbátorban több óvoda, általános iskola és zeneiskola mûködik. A helyi oktatási intézményekben több mint 4000 gyermek tanul. A Báthori István nevét viselõ gimnázium 1954 óta fogadja a helyi és környékbeli középiskolásokat. A Bethlen Gábor Szakközép-, Szakmunkásképzõ és Szakiskolában, új épületben, tíz alapszakmában folyik képzés. A városban mûködik megyei intézményként egy 250 állami gondozott gyermeket nevelõ otthon. Az iskolán túli mûvelõdési igényeket a 65 000 kötetes városi könyvtár és a mûvészeti kiscsoportokat fenntartó, tanfolyamszervezõ mûvelõdési központ szolgálja.
    Az egészségügyi ellátás 1973-tól dinamikusan fejlõdött.
    Igen szép környezetben fekvõ termálvízû strandfûrdõ nyújt felüdülést az itt lakóknak és az idelátogatóknak.
    A város sportéletét hét versenyszakosztály képviseli, a kézilabda- és az asztalitenisz-csapat a nemzeti bajnokságban küzd. Ez utóbbi igazolt versenyzõje Gergely Gábor többszörös világbajnok. A sportélet méltó bázisa a 600 fõ befogadó képességû sportcsarnok, mely nemzetközi mérkõzések megrendezésére is alkalmas.
 
 

MEZÕGAZDASÁG, IPAR

    Éghajlata, természeti adottságai, termelési hagyományai alapján Nyírbátor és környéke jelentõs mezõgazdasági termelõ és feldolgozó lehetõségekkel bír. A hagyományos ágazatok közül a kalászosok, a kukorica- és napraforgó-termesztés az elsõdleges. Évszázados hagyományai vannak a dohány termelésének. Nagy területen termesztenek téli almát, a jonatán mellett új almafajtákat is telepítenek.
    Nyírbátorban fõként könnyûipari kis- és középüzemek találhatók. Nagy termelési hagyományokkal rendelkezik a múlt század közepén (1856-ban) alapított BÓNI-gyártelep. Egyik mai utóda a CEREOL Növényolajipari Rt. Magyarország, Nyírbátori gyára. A gyártelep másik utódja az UNILEVER Rt. Nyírbátor. A világszerte 350 ezer embert foglalkoztató multinacionális nagyvállalat 1992-ben vásárolta meg a nyírbátori mosószerüzemet. 1992 óta önálló a Nyírbátori Csepel Szerszámgépgyártó Vállalat. A Cipõgyár a nyírbátori helyi ipar fejlesztésének eredménye. 1950 óta mûködik a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezet. Sportruházati cikkei a hazai boltokon túl Nyugat-Európa szerte ismertek. A részben speciális technológia alkalmazásával gyártott évi százezer ruházati terméke 90% -át exportálja. A Tésztaipari Kft. a hagyományos száraztészta mellett gombával, sertés- és marhahússal, valamint baromfihússal töltött olasz tésztakülönlegességeket (tortellini, ravioli) gyárt. Az egészséges táplálkozást segítik koleszterinmentes tésztái.
 
 

KERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÁS

    Nyírbátor kereskedelmi hálózata látványosan átalakult. A Nyírbátor és Vidéke Áfész a megye egyik legeredményesebb szövetkezete. Fejlõdik a magánkereskedelem. Színesítik a kereskedelmi palettát a bel- és külföldi kapcsolatokra egyaránt építõ társas vállalkozások. A város történelmi múltja, a környék egyik leggazdagabb, éppen maradt mûemlékegyüttese máig nagy hatást gyakorol az itt élõkre. Bizonyíték erre a rohamosan fejlõdõ mai városkép, a zenei fesztiválok ünnepi hangulata, a mûvészetek fejlõdése.
    A táj változatossága, a Nyír-vizek, akácosok, a Tisza és a szatmár-beregi látnivalók elérhetõ közelsége, a kis falusi mûemléktemplomok hívják és várják Önt! Ismerje meg, fedezze fel városunkat.